Nathaniel Hawthorne

(1804-1864) 

1804. július 4-én született Salemben. 4 éves volt, amikor apja meghalt. Nagyon korán vonzódni kezdett a szépirodalom, főleg az angol iránt. Őseinek komoly szerepe volt Új-Anglia "létrehozásában". Puritán, szigorú ősatyjai vadul hírdették a tanaikat, üldözték az eretnekeket és a kvékereket. Szigorú büntetéseket szabtak mindazokra, akik szerintük a világ romlását hozzák. Módja általában a nyilvános megszégyenítés volt, gyakran állították pellengérre az embert, vagy zárták kalodába, beleégették a bűnösök arcába bűnük kezdőbetűjét, és általában ezt a jelet ruhájukon is hordaniuk kellett. Ebből a témából Nathaniel később hatalmas regényt írt, de erről majd később. Ezeknek az ősatyáknak, főleg az író ükapjának sok félemetes tette volt, de azért voltak nemes cselekedetei is, de ezeket az utókor nem őrizte meg, mivel a mai szemmel igazságtalannak mondott ítéletek elnyomták a dicsőségét. Történt egyszer, hogy ez a puritán férfiú halálra ítélt egy házasságtörő nőt, és két lányt nyilvánosan megszégyenített, mivel az a hír járta, hogy apjuk vérfertőző viszonyt folytat velük. Az apa tagadott, de a szomszédok ellene vallottak, és nem az apát bűntették meg, hanem a két lányt! Akik semmiről nem tehettek... büntetésük az volt, hogy az istentiszteleten magas széken kellett állniuk, hogy mindenki jól lássa a nyakukba akasztott "vérfertőzés" feliratú táblát, majd meztelenül kellett végigvonulniuk a városon(talán többször is), miközben ostorozták őket. Az olyan férfiak, akik ezt a korbácsolást végrehajtották( soha nem a városi előljárók voltak) perverz örömüket lelték abban, hogy nőket verhetnek. Ilyen és hasonló tettei voltak Hawthorne őseinek, és ő egész életében fájdalmasan gondolt erre. Helyettük szégyenkezett, és rengeteg elbeszélésében, és regényeiben is sokszor kerül elő a puritán téma.

A Bowdoin egyetemre ment, de feleslegesnek érezte, úgy érezte 4 évet elpazarol az életéből így. Voltak órák, amiket egyáltalán nem látogatott, pl a retorika, és nem is volt hajéandó beszédeket tartani, holott ez kötelező volt! Itt 3 életreszóló barátságot kötött. 16 évesen egyébként már arról írt anyjának, hogy író lesz. A 20as évei elején meg is írta első regénnyét a Fanshawe-t, amit ugyan kiadtak, de nem lett sikeres, gyenge alkotás, melyet magyarra le sem fordítottak sajnos. De ezt a regényt maga Hawthrone is sekélyesnek tartotta és az összes fellelhető példányt tűzbe hajította. Hosszú éveket töltött magányban, próbált írni, de műveire senki nem volt kíváncsi. Majd elbeszélései megjelentek, eleinte névtelenül, majd egy kötetben. Ezután találkozott Elizabeth Peabody-val, aki akkoriban az új-angliai szellemi élet nagyasszonya volt, a hölgynek nagyon tetszettek H. elbeszélései és sokszor hívta meg magához a fiatalembert. Nála találkozott egyszer Elizabeth húgával, Sophia-val, aki akkor volt 26 éves. Hawthorne beleszeretett és a nő is viszonozta az érzelmeit. De Nathanielnek Bostonba kellett mennie, mert végre munkát kapott, ami nagyon egysíkú volt, és a férfi utálta. Eközben végig levelezett Sophiával. Majd összeházasodtak, és 3 gyerekük született.

Írt mesekönyvet,esszéket és híres történelmi személyek életrajzát is, bár ez a mű gyengén sikerült. Majd megírta A skarlát betűt, 1850-ben. Azonnal nagyhatású regény( mindent leírok a műről később). Ez az a történet, amiben jól megismerkedhetünk a puritanizmussal. Majd 1851-ben megírta A hétormú házat. Amiben rengeteg életrajzi dolog van. 1852-ben megírta a Derűvölgy románcát, ami részben igaz történet. Utolsó regénye az 1860as Márványfaun. Ezt Angliában adták ki először Átváltozás címen. Sajnos magyarul ez sincs meg...

Családjával átutazott az Óhazába, eljutott Angliába és Olaszországba- sőt gondolt rá, hogy le is telepszik ott, de a szíve visszahúzta. Nem szerette Salemet, élete nagyrészét mégis itt töltötte, azt mondta, hozzá tartozik.

1864. május 28-án a concordi Sleepy Hollow temetőben helyezták örök nyugalomra.

Hawthorne korának egyik legnagyobb alakja volt, Poe sokszor elismerően nyilatkozott róla, de egyszer le is fikázta.

Én úgy gondolom, hogy ez az ember óriási és a művei hatalmasok!