A skarl�t bet�

(The scarlet letter)

M�g a legszigor�bb irodalmkritikusok is �gy tartj�k, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. sz�zad amerikai irodalm�nak egyik legnagyobb alakja. 46 �ves kor�ban k�sz�lt el az els�, �m azonnal nagyhat�s� reg�nye, A skarl�t bet�. A rendk�v�l komor hangv�tel� reg�ny egy h�zass�gt�r�s t�rt�nete, amelyben az erk�lcs �s az �lszents�g keveredik a b�ntudat mardos�s�val �s a bossz�v�ggyal. H�sn�je Hester Prynne, akit h�tlens�g v�dj�val el�t�lnek. T�zes vassal megb�lyegzik, �s a v�r�s A bet�t (adultery=h�zass�gt�r�s) ruh�in is hordania kell. Az �j-angliai sz�ls�s�ges puritanizmus megnyilv�nul�sak�nt ez a b�ntet�si forma val�ban elterjedt volt a purit�nok k�z�tt. Hester azonban emelt f�vel v�llalja a megb�lyegz�st, �s gy�ng�d szeretettel neveli gyermek�t. Hawthorne azokat a h�seit �br�zolja rokonszenvesnek, akik saj�t bels� erk�lcsi t�rv�nyeik ir�ny�t�sa alatt fel�l tudnak emelkedni a bigott k�t�tts�geken. K�z�j�k tartozik Hester Prynne is. A reg�ny legizgalmasabb erk�lcsi dilemm�ja, amely Hestert �s szerelm�t, a fiatal lelk�sz Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a b�n �s az �rzelmek felv�llal�s�nak kett�ss�ge. A skarl�t bet� nem a k�pmutat�st aj�nlja a dilemma felold�sak�nt, hanem a term�szetes erk�lcs bels� parancsainak k�vet�s�t.

Mint m�r eml�tettem, ez egy gy�ny�r� t�rt�net, a kedvenc k�nyvem. Nagyon megr�zott, amikor olvastam, �s rengeteget gondolkodtam rajta. T�nyleg komor hangv�tel�! Nagyon j� filmet k�sz�tettek bel�le, �s egy�bk�nt Gary Oldman az egyik f�szerepl�je. Csak el�gg� megv�ltoztatt�k. A k�nyv sokkal jobb. A t�rt�netet az teszi igaz�n k�l�nlegess�, hogy megt�rt�nt eset. Ha valaki meg akarn� venni, az vagy Libribe pr�b�lkozzon, vagy antikv�riumokban.